Először is a kémiai tulajdonságok tekintetében. A koksz fixált széntartalmára is szükség van, aminek 84%-nál nagyobbnak kell lennie, és a koksz hamutartalmának is alacsonynak kell lennie. Ha a koksz hamutartalma magas, a salak mennyisége megnő. Mivel a hamu körülbelül 60% alumínium-oxidot (AI2O3) tartalmaz, a salak ragacsossá válik, és nehezen eltávolítható. Ezen túlmenően, ha magas hamutartalmú kokszot adnak a kemencébe, akkor az anyag felülete könnyen szintereződik, ami befolyásolja a légáteresztő képességet. Ezért szükséges, hogy a koksz hamutartalma 13% alatt legyen.
Másodszor a fizikai teljesítmény szempontjából. Minél nagyobb a koksz ellenállása magas hőmérsékleten, annál mélyebbre kerül az elektróda a töltésbe, ami segít növelni a kemence hőmérsékletét és ezáltal megnövelni a tégelyt. A koksz nagy porozitása nemcsak nagy ellenállással rendelkezik, hanem nagy felülettel is rendelkezik, ami növeli a kémiai reakcióterületet és felgyorsítja a kémiai reakciók sebességét.
A koksz szemcsemérete nagyban befolyásolja az olvasztást. Ha a részecskeméret túl nagy, a töltés ellenállása csökken, és az elektródát nehéz mélyen behelyezni a töltésbe, ami alacsony kemencehőmérsékletet, kis tégelyt és abnormális olvasztást eredményez. Ha a szemcseméret túl kicsi, vagy túl sok a por, nagyobb lesz az égési veszteség, ami könnyen ragacsossá teszi a kemencet és befolyásolja az anyag felületének légáteresztő képességét. Ezért a koksznak bizonyos szemcsemérettel kell rendelkeznie.
A nagy ferroszilícium elektromos kemencékben használt koksz részecskemérete előnyösen 8 mm-nél kisebb. A kis ferroszilícium elektromos kemence hőmérséklete alacsony. A hőmérséklet növelése érdekében a művelet során "parázsló" folyamatot alkalmaznak. Egy kis kokszpor hozzáadásával az anyag felületének szinterezését segítheti elő, így az elektródát mélyebben be lehet illeszteni a kemence anyagába. Ezért kis kapacitású ferroszilícium elektromos kemencében történő olvasztáskor kis mennyiségű kokszpor használható.
