1. Tűzállóság és terhelés lágyulási hőmérséklete
A szilikatéglák tűzállósága általában 1690-1730 fok, a szilikatéglák terheléslágyulási hőmérséklete pedig viszonylag magas, körülbelül 1650 fok. A szilikatéglák terheléslágyulási hőmérséklete és tűzállósága közel van egymáshoz. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szilikatéglák fő kristályfázisa a tridimit, lándzsahegyű ikerkristályokkal, amelyek hálózatos szerkezetet alkotnak, a mátrix pedig nagy viszkozitású üvegfázis.
2. Salakállóság
A szilikatéglák savas tűzálló anyagok, amelyek erősen ellenállnak a savas és gyengén savas salak és korrozív gázok eróziójának.
3. Magas hőmérsékletű térfogatstabilitás
A hevítés során a szilikatégla bizonyos hőtáguláson túl kristályos átalakuláson megy keresztül, és térfogatnövekedéssel jár. Ha a téglában átalakulatlan maradék kvarc van, az magas hőmérsékleten továbbra is tridimitté vagy krisztobalittá változik, ami nagy térfogat-tágulást eredményez.
4.Hősokk-stabilitás
A szilikatéglák hősokkállósága gyenge, és csak 1-2 alkalommal 850 fokos vízhűtéssel lehet őket hűteni. Ennek az az oka, hogy a magas hőmérsékletű gyors hűtési folyamat során a szilikatégla kristályformája átalakul, ami nagy térfogatváltozást okoz. Ez a szilikatéglák fő gyengesége.
